Tisztelt Szerkesztőség!
Egykori PHM tagként sok dologban egyetértek Önökkel, írásaikat szívesen olvasom, de A cigánykérdés katolikus szempontból című írásukra szeretnék reagálni.
A szerző az alábbiak szerint vélekedik a cigányság integrációjáról a magyarságba:
„Az integráció a cigányság esetében is lehetséges, de korlátozottabban. Egyrészt ismeretes a cigányság jelentős részének integrációs lehetetlensége a társadalomba, de ettől függetlenül az értékes lelki tulajdonságokkal bíró becsületes cigányoknak az állam köteles biztosítani az integráció lehetőségét, és az esetleges káros diszkriminációt felszámolni. Ez természetesen csak bizonyított esetekben lehetséges: bűntelen előélet, megfelelő családi háttér, stb. Ezek megléte esetén az integráció nem kérdés. Ezt megköveteli az igazságosság elve, és a felebaráti szeretet parancsa is (lásd 2.3. fejezet). A fentiekből kivehető: az integráció egyes – az említett kritériumoknak megfelelő – roma személyek, családok, kisebb közösségek esetében érvényes és alkalmazandó. Nagyobb néptömegek esetén a fenti szempontok nem ellenőrizhetők, így nem is alkalmazható velük szemben az integráció (VÖ: migránskérdés). Ez esetben a szegregáció az igazságos eljárási mód.”
Ahogy az írás is jórészt elméleti síkon mozog, én is innen közelítem meg a kérdést. Noha voltak a „hőskorban” is hasonló hungarista vélekedések, a fenti sorok alapjaiban mondanak ellent a hungarizmusnak. A hungarizmus végső feladata a Kárpátok ölelte Duna-medence honképes és talajgyökeres népeinek egy erős, közös birodalomba való szervezése a magyarságnak, mint vezetőnépnek az irányításával. Ám a cigányság sem nem honképes, sem nem talajgyökeres népnek nem tekinthető! Azaz nincs helyük a hungarista államban.
Mielőtt „ hivatásos rettegők” a cigányság elpusztítását vizionálnák soraimban, tisztázzuk: bármely népcsoport legyilkolása, elpusztítása TÁVOL ÁLL a hungarista eszmétől, gondolattól! A megoldás a kitelepítés lenne. (Természetesen a mai világpolitikai helyzetben – az EU közepén élve – reális esély a cigányság ilyen módon való eltávolítása lehetetlen.)
„… az értékes lelki tulajdonságokkal bíró becsületes cigányoknak az állam köteles biztosítani az integráció lehetőségét, és az esetleges káros diszkriminációt felszámolni. Ez természetesen csak bizonyított esetekben lehetséges: bűntelen előélet, megfelelő családi háttér, stb. Ezek megléte esetén az integráció nem kérdés.”
Szerintem itt az írás viszont érzelmi útra lép. Mert ezek szerint akkor az értékes tulajdonsággal bíró négereket, kínaiakat, arabokat…stb. is integrálni kell? Hol a határ? Csak egy főt? Százat? Ezret?….
Ha érzelmi síkra tereljük a gondolatmenetet, akkor pl. a sorok írója egyetértene azzal, hogy mondjuk a lánya egy ” értékes lelki tulajdonságokkal bíró, becsületes ” cigányhoz menjen hozzá? Unokáinak Ő legyen az apja? Ugye nem?
Tehát elutasítja. Ezt pedig elvi síkon teszi, hisz más oka nem lehet rá…. Érződik az ellentmondás, ugye?
A megoldás egyelőre tehát nem lehet más, mint a szegregáció!
Munkájukhoz további sok sikert kívánok!
Kiss Gyula – volt PHM tag
***
Tisztelt Kiss Gyula úr!
Köszönöm szíves észrevételeit, az alábbiakban reagálok kérdéseire/ellenvetéseire.
Először is az írás nem csupán elméleti síkon mozog, ugyanis a katolicizmus, mint hit és világnézet, az élet és létezés egész terrénumát átfogja, vagyis a legszorosabban kötődik a gyakorlathoz. Amit a tanulmány elméletben kifejtett, azt teljes mértékben lehetne alkalmazni a gyakorlatban is, „csupán” politikai akarat kellene hozzá. Az integráció nem fajkeveredést jelent, csupán az értékes lelki tulajdonsággal/tulajdonságokkal rendelkező cigány emberek társadalmi elismerését. Ha ez esetleg nem lett volna eléggé nyilvánvaló a tanulmányból, akkor ezúton ezt itt szeretném hangsúlyozni. Helyesen említette, hogy a tömeges kitelepítés a jelen politikai viszonyok között nem kivitelezhető, ahogyan nem is lenne igazságos azokkal szemben, akik viszont szeretnének építő részei lenni a magyar nemzetközösségnek, urambocsá még magyar identitástudattal is rendelkeznek. A tanulmány nem lép emocionális-érzelmi síkra, amikor azt állítja, hogy
„… az értékes lelki tulajdonságokkal bíró becsületes cigányoknak az állam köteles biztosítani az integráció lehetőségét, és az esetleges káros diszkriminációt felszámolni.”
Ez egyszerűen az igazságosság követelménye, amely katolikus világnézetünk integráns részét képezi (Mindenkinek megadni ami neki kijár), ezt szintén leírtuk tanulmányunkban. Ahogyan azt is leírtuk, hogy egy nemzetnek joga van megőrizni nemzeti kultúráját, identitását, amihez a rassz védelme is hozzá tartozik. Ez természetjogi megalapozottságú, elidegeníthetetlen joga minden nemzetnek. Szintén leírtuk azt is, hogy a nemzet ezen értékei védelmében, végső soron háborút is indíthat, ha máshogy ezen értékek védelme nem biztosítható. Így természetesen a nemzet vezetőjének/vezetőinek (adott estben az államnak, parlamentnek) ez joga és kötelessége, úgyszintén a be és kivándorlás szabályozása.
Röviden visszatérve a rasszok közötti keveredés kérdésére: természetesen nem helyeseljük, hogy egy még értékes tulajdonságokkal is bíró cigány és magyar házasságot kössön egymással. A kulturális és lelki különbségek túl nagyok, aminek rövid úton elsősorban az utódok látnák kárát, hosszabb távon pedig maga a nemzet. Ez a közjót is negatívan befolyásolná, főleg, ha tömeges méreteket öltene. Viszont a mai keveredéseknél is megfigyelhető, hogy az alacsonyabb intellektussal és kulturális nívóval bíró fehérek keverednek a cigányokkal és fordítva. A hasonló a hasonlónak örül. Ezt sem tartjuk jónak, de nem is tilthatjuk meg, lévén a szabad párválasztás – szorosan összefüggve a házassággal – mindenkinek természetadta joga. Lebeszélni viszont joga van az államnak az ily módon házasodni kívánókat, ahogyan az Egyháznak is (Vö. XI. Piusz pápa: Casti Connubii enciklika). Szerencsére az ilyen vegyes rasszú házasságok hazánkban még mindig ritkának mondhatók, különösen a nyugati áldatlan állapotokhoz képest. A hasonló a hasonlónak örül mondás pozitív értelemben is megállja a helyét.
Remélem válaszaim kielégítők voltak az Ön számára, egyúttal köszönjük, hogy figyelemmel követi az oldalt és munkásságunkat!
Nemzettestvéri szeretettel:
Radó Antal
Zöldinges.net
